Munkavállalási tanácsok

Munkavállalási tanácsok

A munkaviszony munkaszerződéssel jön létre. A munkaszerződés a munkáltató és munkavállaló megállapodása. A munkaszerződést írásba kell foglalni. A munkaszerződés írásba foglalása minden esetben a munkáltató kötelessége.

Ha a munkáltató ennek nem tesz eleget, a munkaszerződés érvénytelen. Az érvénytelenségre azonban csak a munkavállaló hivatkozhat, de csak a munkába állást követő 30 napon belül. Ez a határidő jogvesztő, ami azt jelenti, hogy a munkavállaló elveszti azt a jogát, hogy a munkaszerződést a bíróság előtt megtámadhatja. Ha tehát a munkavállaló az írásba foglalás elmulasztását e határidőn belül nem kifogásolta, a munkaszerződést érvényesnek kell tekinteni.

A munkaszerződés tartalma:

A munkaszerződés tartalmát a felek szabadon határozzák meg. Kötöttség csak annyiban érvényesül, hogy a munkaszerződés jogszabály vagy kollektív szerződés rendelkezésével ellentétes kikötést nem tartalmazhat. A munkaszerződésnek vannak kötelező tartalmi elemei:
- munkáltató adatai
- munkavállaló adatai
- munkakör
- munkavégzés helye
- munkavállaló személyi alapbére

A munkabér:

A munkavállalónak a munkaviszonya alapján a munkaszerződésben megállapított személyi alapbérnek megfelelő munkabér jár. A munkavállalót megillető munkabér időbérként vagy teljesítménybérként, illetőleg a kettő összekapcsolásával állapítható meg.

A személyi alapbért időbérben kell meghatározni. Időbér esetén a munkabér nagysága a munkában töltött időtől függ. Az időbér lehet órabér vagy havibér. Személyi alapbérként legalább a kötelező legkisebb munkabér (az ún. minimálbér) jár.

Teljesítménybérezésnél a munkabér nagysága közvetlenül a teljesítménytől függ. A teljesítménykövetelményt és a teljesítménybér tényezőket a munkáltató állapítja meg.

A próbaidő:

Lehetőség van arra, hogy a felek a munkaszerződés megkötésekor próbaidőben állapodjanak meg. A próbaidő célja, hogy lehetőséget biztosítson a munkáltatónak, illetve a munkavállalónak annak megállapítására, hogy a munkaviszony meg fog-e felelni az elképzeléseinek. A próbaidő tartalma 30 nap, a felek azonban a munkaszerződésben ennél rövidebb vagy hosszabb, de legfeljebb 3 hónapig terjedő próbaidőben is megállapodhatnak. A próbaidőt utólag meghosszabbítani nem szabad. A próbaidőt a felek annak lejárta előtt megszüntethetik és a munkaviszonyt véglegessé alakíthatják.

A próbaidő alatt a felek bármelyike indoklás nélkül azonnali hatállyal megszüntetheti a munkaviszonyt. Indoklás helyett elegendő utalni arra, hogy a munkaviszony megszüntetésére a próbaidő alatt került sor. Ebben az esetben kötelező a nyilatkozat írásba foglalása.

Ha a próbaidő utolsó napján a munkaviszonyt a felek egyike sem szünteti meg, a munkaszerződés véglegessé, a munkaviszony pedig határozatlan időre szólóvá válik.

Határozott időre kötött munkaszerződés:

Ha a felek a munkaviszony időtartamáról a munkaszerződében nem rendelkeznek, a munkaviszony határozatlan időre jön létre. A munkaviszony azonban határozott időre is létrehozható, de erről írásban meg kell állapodni.

A határozott időtartam mértéke nem haladhatja meg az 5 évet. A határozott időre szóló munkaviszony csak közös megegyezéssel, rendkívüli felmondással, illetve a próbaidő alatt szüntethető meg azonnali hatállyal.

A határozott idejű munkaviszony határozatlan idejűvé alakul át, ha a munkavállaló a határozott idő lejárta után legalább 1 munkanapot tovább dolgozik a közvetlen vezetője tudtával. Ez alól kivétel a 30 napra vagy annál rövidebb időre létesített munkaviszony.

A munkaviszony megszűnése:

- A munkavállaló halála
- A munkaáltató jogutód nélküli megszűnése
- A határozott idő lejárta

A munkaviszony megszüntetése:

Közös megegyezéssel:

- Bármikor
- Azonnali hatállyal vagy szabadon kijelölhető későbbi időpontban
- Munkavégzési kötelezettség alóli felmentés és a felmondási időre járó munkabér nem jár

Rendes felmondással a munkáltató részéről:
- Csak a munkavállaló képességeivel, a munkaviszonnyal kapcsolatos magatartásával vagy a saját működésével kapcsolatban
- Köteles írásban megindokolni
- Egyes munkavállalók fokozott védelemre szorulnak, így a munkaviszonyukat a munkáltató rendes felmondással nem szüntetheti meg (betegség miatti keresőképtelenség, terhesség, születést követő 3 hónap, szülési szabadság)

Rendes felmondás a munkavállaló részéről:
- Köteles írásba foglalni, de nem köteles megindokolni
- Kérheti a felmondási idő alatti munkavégzés alóli felmentést

Rendkívüli felmondással:
- Ha valamelyik fél a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi
- A munkaviszonyt azonnali hatállyal megszünteti

Felmondási idő:
Minimum 30 nap, ami meghosszabbodik:
3 év munkaviszony után 5 nappal
5 év munkaviszony után 15 nappal
8 év munkaviszony után 20 nappal
10 év munkaviszony után 25 nappal
15 év munkaviszony után 30 nappal
18 év munkaviszony után 40 nappal
20 év munkaviszony után 60 nappal

Végkielégítés:

A végkielégítés kárpótlás arra az esetre, ha a munkavállaló hosszabb időtartamú munkaviszonya a munkáltató rendes felmondása vagy jogutód nélküli megszűnése miatt szűnik meg.

A végkielégítés feltétele, hogy a munkavállaló legalább 3 évig a munkáltatóval munkaviszonyban álljon.

Végkielégítés mértéke:
3 év után 1 havi átlagkereset
5 év után 2 havi átlagkereset
10 év után 3 havi átlagkereset
15 év után 4 havi átlagkereset
20 év után 5 havi átlagkereset
25 év után 6 havi átlagkereset

Heti pihenőnap:

Minden munkavállalónak heti 2 pihenőnap jár, amelyből az egyiknek vasárnapra kell esnie. Ha a munkáltató működéséből adódóan nem lehetséges a heti 2 pihenőnapot 2 teljes naptári napon kiadni, akkor hetenként legalább 42 óra összefüggő, megszakítás nélküli pihenőidő jár a munkavállalónak, mégpedig úgy, hogy a 42 órás időtartamba vasárnapnak is bele kell esnie. E szabály alól kivétel a folytonos munkarendben működő munkáltató. Az ilyen munkáltató esetében a rendelkezés úgy módosul, hogy a 42 órás időtartamba legalább egy teljes naptári napnak bele kell tartoznia. További eltérés, hogy folytonos munkarendben dolgozó munkáltatónál a pihenőnapok összevontan is kiadhatók. Ebben az esetben havonta legalább egy pihenőnapnak vasárnapra kell esnie.

Hogyan indítsunk vállalkozást?

A vállalkozásokat gazdasági tevékenység üzletszerű és rendszeres folytatása érdekében hozhatjuk létre. A vállalkozáshoz való jog alkotmányos alapjog, ami azt jelenti, hogy bizonyos feltételek teljesülése esetén mindenki indíthat vállalkozást.

Egy vállalkozás létrehozása felelősséggel jár: erkölcsi, anyagi és büntetőjogi felelősséggel. Ugyanakkor egy vállalkozás működtetése kockázattal is jár.

A vállalkozásokat az alapján, hogy egy tulajdonosa vagy több tulajdonosa van 2 nagy csoportra oszthatjuk: egyéni vállalkozás és társas vállalkozások (gazdasági társaságok).

Egyéni vállalkozás

Egyéni vállalkozást bármely Magyarországon állandó lakóhellyel rendelkező természetes személy (magánszemély) vagy tartózkodási, letelepedési engedéllyel rendelkező külföldi természetes személy (magánszemély) létrehozhat, aki:
- cselekvőképes: nagykorú és nem áll gondnokság alatt
- lakóhellyel rendelkezik
- nem büntetett előéletű
- nincs köztartozása (adó, tb, vám, illeték)
- tevékenységtől nem tiltottak el
- szakképesítéssel rendelkezik (saját maga, segítő családtagja vagy alkalmazottja)

Egyéni vállalkozói tevékenység egyéni vállalkozói igazolvány/adatlap birtokában folytatható. Az igazolvány/adatlap a vállalkozás székhelye szerinti Polgármesteri Hivatal okmányirodájában igényelhető. A kérelmet formanyomtatványon kell benyújtani. A kérelemben fel kell tüntetni: az egyéni vállalkozó nevét, születéskori nevét, születési helyét, születési idejét, édesanyja nevét, állampolgárságát, a vállalkozás székhelyét, telephely(ei)t (ha van), a tevékenységi köröket. A kérelemhez csatolni kell:
- erkölcsi bizonyítványt (ehhez nyomtatványt és csekket a postahivatalokban kell kérni és az Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumhoz kell küldeni)
- szakképesítést igazoló okiratokat
- hatósági engedélyköteles tevékenység végzéséhez: hatósági igazolást
- illetékbefizetésről szóló csekk másolatát

Az egyéni vállalkozói igazolvány/adatlap tartalmazza az egyéni vállalkozói igazolvány nyilvántartási sorszámát, a vállalkozás nevét, székhelyét, telephely(ei)t (ha van), a tevékenységi köröket (külön megjelölve a fő tevékenységi kört), adószámát, a kiállítás dátumát.

Az egyéni vállalkozás esetében egyszemélyi korlátlan (a saját magánvagyonra is kiterjedő) felelősség és egyszemélyi kockázat van. Nincs előírt induló vagyon. A vállalkozó személyes közreműködésre kötelezett.

Az egyéni vállalkozót – kérelmére – a cégjegyzékbe egyéni cégként bejegyezhetik. Az egyéni cég nem jogi személy (jogi személyiség nélküli).

Társas vállalkozások (Gazdasági társaságok):

Olyan gazdálkodó szervezetek, amelyek:
- üzletszerű gazdasági tevékenység folytatására jönnek létre
- vagyonukat a tagok bocsátják a társaság rendelkezésére
- saját cégnevük alatt jogokat szerezhetnek és kötelezettségeket vállalhatnak

Gazdasági társaságot – a kivételektől eltekintve – legalább 2 tag alapíthat. Az alapító tagok lehetnek természetes személyek (magánszemélyek) és jogi személyek (más gazdasági társaságok, egyesületek, önkormányzatok, állam). Az alapító tagok alapító okiratot fogadnak el, amelyben meghatározzák a tevékenységeket, a társasági formát, a társaság nevét, székhelyét, az induló vagyon mértékét, az alapító tagok nevét, címét, a vagyoni hozzájárulás mértékét, a nyereségből való részesedés mértékét, a döntéshozatal módját. A vagyoni hozzájárulás lehet pénzbeni és nem pénzbeni (apport). Az alapító okiratot benyújtják az illetékes cégbíróságnak a vállalkozás bejegyzése érdekében. A cégbíróság a cég bejegyzéséről végzést hoz. A bejegyzés aktuális állapotáról cégkivonatot kérhetünk.

A leggyakoribb gazdasági társaságok a következők:
Közkereseti társaság (Kkt.)
Betéti társaság (Bt.)
Korlátolt felelősségű társaság (Kft.)
Részvénytársaság (Rt.)

Az egyes gazdasági társaságokat a következő szempontok szerint vizsgáljuk:

Felelősség alapján lehet:
- A tagok korlátlan felelősséggel rendelkeznek: a saját magánvagyonukkal is felelnek a társaság tartozásaiért.
- A tagok korlátolt (korlátozott) felelősséggel rendelkeznek: csak a társaságba bevitt vagyonnal felelnek a társaság tartozásaiért.

Minimális induló vagyon mértéke:
- Jogszabály által nem előírt
- Jogszabály által előírt

Tagok személyes közreműködésre:
- Kötelezettek
- Nem kötelezettek

Jogalanyiságukat tekintve:
- Jogi személy: olyan szervezet, amely valamely célra rendelt, önálló vagyona van, vagyoni felelősséggel rendelkezik és az állam elismeri a jogalanyiságát.
- Nem jogi személy (jogi személyiség nélküli)

Az egyes gazdasági társaságoknál ezek a szempontok a következők szerint alakulnak:

Kkt.:
Felelősség: Korlátlan
Minimális induló vagyon: Nincs előírva
Tagok személyes közreműködése: Kötelezettek
Jogalanyiság: Nem jogi személy

Bt.:
Felelősség: Beltag: Korlátlan
Kültag: Korlátolt
Minimális induló vagyon: Nincs előírva
Tagok személyes közreműködése: Beltagok: Kötelezettek
Kültagok: Nem kötelezettek
Jogalanyiság: Nem jogi személy

Kft.:

Felelősség: Korlátolt
Minimális induló vagyon: 500.000 Forint
Tagok személyes közreműködése: Nem kötelezettek
Jogalanyiság: Jogi személy

Rt.:
Felelősség: Korlátolt
Minimális induló vagyon: Nyíltkörűen működő Rt. (Nyrt.): 20.000.000 Ft
Zártkörűen működő Rt. (Zrt.): 5.000.000 Ft
Tagok személyes közreműködése: Nem kötelezettek
Jogalanyiság: Jogi személy

Vállalkozói ismeret 2020  - Tananyag

Adózási ismeretek 2020 - Tananyag

Munka-, Tűz- és Környzetevédelem 2020 - Tananyag

Elszámoltatás 2020 - Tananyag

Készletgazdálkodás 2020 - Tananyag

Intenzitási viszonyszámok 2020 - Tananyag

Vállalkozások jövedelmezősége 2020 - Tananyag